Valóban az Airbnb a felelős az albérletárak növekedése miatt?
Valóban az Airbnb a felelős a budapesti albérletárak drasztikus növekedése és a bérlakás probléma kialakulása miatt? .
Budapesten 2014 óta több, mint kétszeresére drágultak az ingatlanok, a háztartások 60%-a számára nem megfizethetőek az albérletek.
Ezáltal mind a lakáshoz, mind az albérlethez jutás nehézzé vált. A V4 országok fővárosai közül Prága után Budapesten a legnagyobb a lakhatási probléma. Lakhatási nehézségekről akkor beszélünk egy háztartás esetében, ha a keresetekhez képest túl magasak a lakhatással kapcsolatos kiadások. Sokan a közösségi szálláshely megosztást, ismertebb nevén Airbnb-t okolják a kialakult helyzet miatt. Tekintsünk a színfalak mögé és nézzük meg valójában mi okozza azt az efektust amit sokan budapesti lakhatási válságnak neveznek.
1.LAKÓINGATLAN BERUHÁZÁSOK ALACSONY SZINTJE
Az, hogy lakhatási válságról beszélünk annak legfőbb oka, a régiós országokhoz hasonlóan, a lakóingatlan beruházások alacsony szintje. A 2008-as válságot követően nem épült kellő számú új ingatlan. Főként ennek a következménye az ingatlanár növekedés. Budapesten a 2000-es években átlagosan több, mint 9000 új lakás épült, ami a 2010-es évekre évi átlagban 3000 alá csökkent, majd 2019-re megközelítette a 6000 átadott lakást.
Az új építésű projektek és az üres lakások kezelése (≈12%) nélkül a lakhatási válság kialakulása hosszú távon nem kerülhető el.
2.ÉPÍTŐIPARI ÁRAK DINAMIKUS NÖVEKEDÉSE
A lakhatási válság másik oka az építőipari árak dinamikus növekedése. Az anyagárak sok esetben akár 45%-kal emelkedtek 2008 és 2019 között, a munkaerő pedig 34%-kal drágult. Jelenleg 35-40 ezer ember hiányzik az építőiparból, illetve az állami beruházások és a magán irodaépítések elszívták a maradék munkaerőt a lakásberuházások elől. Ennek hatására jelentősen drágultak az új ingatlanok, s ezzel párhuzamosan a használt lakások is megdrágultak.
Építőipari anyagok drágulását összehasonlító részletes táblázat:http://fszksz.hu/anyagok/arvaltozastablazat_nagy.jpg
3.NULLA KÖZELI BETÉTI KAMATOK
A nulla közeli betéti kamatok miatt vonzó befektetéssé vált az ingatlan. Így túlkeresletessé vált a lakáspiac, ami további áremelkedést okoz. A lakások iránti kereslet növekedését sok esetben rövid távú profitszerzési célok mozgatták. Az alacsony jelzálogkamat és az állampapírok korábbi alacsony kamatszintje vonzó befektetéssé tette az ingatlant. Ezt jól mutatja az is, hogy az elmúlt negyedév lakossági állampapírkamat növekedése lassítólag hatott az ingatlanár növekedésre.
4.ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ LAKÁSOK HASZNOSÍTÁSA
A lakásbérleti díjak tekintetében kiemelt fontosságú az önkormányzati bérlakás kínálat, mert a lakásbérlések harmada önkormányzati tulajdonú lakásokhoz kötődik. A fővárosi lakások 3,7%-a önkormányzati bérlakás jelenleg. Ezek jellemzően lényegesen alacsonyabb bérleti díjjal elérhető lakások, mint a magán bérlakások. Míg Budapesten egy önkormányzati ingatlan átlagos bérleti díja 20 ezer forint/hó körül mozgott az elmúlt években, addig 2018-ban egy magánlakásbérlet Budapesten 125 ezer forint volt (KSH, 2019).
A lakhatási válság enyhítésében sokat segíthet az önkormányzati tulajdonú ingatlanok jobb hasznosítása is. 2017-ben a budapesti önkormányzati ingatlanok 21%-a üresen állt. Ez egészen pontosan 9 ezer önkormányzati lakás. A fentiek alapján logikus következtetéssel adódik, hogy a lakhatási válság kialakulásának kockázata jelentős mértékben csökkenthető az önkormányzati bérlakások számának növelésével, és a meglévő lakásállomány jobb kihasználásával.
5.AZ AIRBNB, AZ INGATLANÁRAK EMELKEDÉSE ÉS AZ ALBÉRLETÁRAK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS
Az egész évben (legalább 181 napon) kiadott Airbnb-n jegyzett ingatlanok száma 9.749 lakás (forrás 2020.07: https://www.airdna.co). Aránya Budapesten a teljes rendelkezésre álló lakás számhoz képest elhanyagolható (≈1%). Kevesebb, mint 10 ezer lakás, szemben a 107 ezer üresen álló ingatlannal, vagy a 9 ezer kiadatlan önkormányzati tulajdonú lakással. Az Airbnb-nek nincs számottevő hatása a lakásárakra és az albérleti díjak emelkedésére.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a kiadható napok korlátozása nem segítene a lakhatási válság mérséklésében. Azonban sok lakástulajdonos anyagi biztonságát veszélyeztetné és sok ingatlan szükséges renoválását késleltetné, ellehetetlenítené egy szigorú szabályozás. A korábban felmerült problémák egyébként nem is ebből fakadtak, hanem a bérlők gyors cserélődéséből, esetenként azok nem kellően kulturált viselkedéséből.Ezeken pedig a társasházak saját belső szabályozása és az önkormányzatok szigorúbb követelményrendszere tud segíteni, ahogy az meg is valósult az elmúlt években.
MEGOLDÁSI JAVASLATOK
Állami-önkormányzati lakásépítési projektek indítása, vagy azok támogatása adó- (például ÁFA), építőanyag-, vagy bértámogatással. 9 ezer üresen álló, továbbá közel 20 ezer budapesti túlzsúfolt/vizes/penészes/sötét önkormányzati lakás felújítása önmagában hatalmas előrelépés lenne a lakhatási szegénység kezelésében.
Az EU-s támogatású beruházásokat kisebb mértékben az építőiparra terhelni, hogy az építőipari beruházások nagyobb mértékben koncentrálódjanak a lakásépítésekre.Az építőipari munkaerő termelékenységének javítása. Ez képzéssel és gépesítéssel érhető el.
A kedvezményes új lakás ÁFA 5%-on tartása segítene az új és a használt lakások között növekvő árkülönbség megfékezésében. A két kategória között növekvő relatív árkülönbség szintén visszafogja a lakóépület-beruházásokat.
A feketén működő Airbnb lakások feltérképezése, kizárása a rövid távú piacról és átpozicionálása a hosszútávú albérleti piacra (≈3000 lakás).